Kik lesznek a digitalizáció bajnokai?

A globális vállalatok „edzői” szerepkörben a KKV-k versenyre való felkészítéséért

Összeomlóban vannak a régi üzleti modellek. Ami eddig jól működött, nem garancia, hogy ebben az évben is hozza ugyanazokat az eredményeket. Adott néhány pozitív tendencia: a hazai vállalkozások fejlődést mutatnak a digitális jelenlét terén, illetve továbbra is a felső hányadba esnek a digitális pénzügyeket illetően, ugyanakkor az értékesítés, marketing területén még mindig komoly lemaradásban vannak. Az akadályok inkább a hozzáállásban vannak, szükség van gondolkodásmódunk teljes cseréjére, új üzleti modellek létrehozására.

Emiatt fontos beszélnünk a különböző online trendekről, amiket érdemes követni, ha magas eléréseket és jól teljesítő hirdetéseket, vagyis megtérülő befektetéseket szeretnénk. Az Exportakadémia Képzési Központ az általa szervezett háromnapos képzés keretében az online tér valamennyi aspektusával foglalkozott, lezárásként a képzés résztvevői az információ- és kommunikációtechnológia szektor hazánkban jelenlévő globális nagyvállalatainak vezetőivel – kerekasztal beszélgetés keretében – boncolgatták az előttük is nyitva álló lehetőségeket, ha elkötelezik magukat a digitalizáció mellett.

Kőszegi András (moderátor): Meglátásotok szerint milyen a KKV-k viszonyulása a digitalizációhoz hazánkban?

Novák Péter (CEO HTTPool): Régiós összehasonlításban a külföldi országok nyitottabban, gyorsabban adaptálódnak. Inkább kipróbálják még akkor is, ha elsőre nincs megismerhető működési tapasztalat, azt később még igazítgatni kell, de legalább elindult valami, ami jótékony hatással van az üzletmenet optimalizálására. Ezzel szemben itthon mindenki kivárásra játszik, kifogásokat gyárt, hogy ő számára – a még nem ismert digitális eljárás – miért NEM jelent valódi megoldást.

Country managerként én azt tekinteném igazán pozitív eredménynek, ha más országokból hallanám vissza, hogy a magyar vállalkozások mennyire nyitottak, tesztelni akarók, bátran belevágnak az újdonságok használatába. Rengeteg kihagyott lehetőségtől esünk el, mert nem vagyunk igazán vállalkozó szelleműek.

Novák Péter

Bíró Pál (country manager Google Magyarország): Régiós összehasonlításban, amiben akár délre, akár északra, akár keletre vagy nyugatra tekintünk jobbak a szomszédjaink, az nem más, mint a nyitott és pozitív hozzáállás. Én ezen szemlélet cégen belüli elterjesztésével is sokat küzdöttem és küzdök, elvárásom a munkatársaim felé, hogy nem jönnek hozzám problémával. Ez nem azt jelenti, hogy mindent a szőnyeg alá kell söpörni, sőt, azt várom el, hogy az azonosított problémára dolgozzák ki a megoldási alternatívát (akár többet is) és azzal már szívesen foglalkozhatunk közösen.

A problématudat nagyon erős Magyarországon,

de nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a tudás- és teljesítményalapú munkának van valódi értéke, így ne arra áldozzuk az erőforrásainkat, hogy mit hogyan nem lehet megcsinálni, mert annak van komoly előnye, aki valamit tud, és valamit letesz az asztalra. Ez a mindset sajnos még mindig nem gyökeresedett meg széles körben – nem egyedülállóan magyar jelenség, KGST országokra általában jellemző – hogy

nem a kapcsolataim, hanem a tudásom révén kell megbirkóznom az életben felmerülő problémákkal. Megoldás-tudás-teljesítmény szentháromságban látom az utat, amely segíthet a vállalkozások régiós felzárkózásában.

Bíró Pál

Szegedi Tamás (Learning Experience CoE Lead Magyar Telekom): Mint belső munkatársi felkészítésért felelős vezető nem egyszer kapom meg kollégáktól a kérdést, hogy kreativitást és nyitottságot lehet-e tanítani. Rossz hír azonban az, hogy ezen a „tanítás” nem igazán segít, de szemléletformálással – ami persze jóval több idő és erőfeszítés – lehet eredményeket elérni. Egy városnyi ember (kb. 6000 foglalkoztatottunk van) folyamatos fejlesztése, képzése során óhatatlanul nekünk is innovatív eszközöket kell alkalmaznunk, olykor nem kis ellenállást keltve ezekkel. Az online tanulást támogató platform bevezetése során a leggyakoribb kritika az volt, hogy ez nem egy tréning, ennek „nincs akkora értéke”.

A legdöbbenetesebb tapasztalat pedig az volt, hogy ugyanezen személyek, akik legádázabb módon ellenezték az online (személytelennek titulált) tanulási programokat, otthon a kávéfőző beüzemelését, IKEA bútor összeszerelést, vagy egy új konyhatechnológiai eljárást online, a YouTube vagy egyéb videómegosztó portálokon közzétett tartalmak útján sajátították el.

Szegedi Tamás

A munkatársakon túl az ügyfelek edukációjával is aktívan foglalkozunk. MOST generáció programunk is arra irányult, hogy elérjük azt az össztársadalmi célt, hogy az idősek számára is vonzóbbá tesszük a technológiát, és ezt azáltal tudtuk megtenni, hogy tanulási célként azt fogalmaztuk meg számukra, ami igazán értékes: családtagokkal való kapcsolattartás, a mise meghallgatása, ha már fizikai állapota miatt személyesen nem tud jelen lenni.

A fiatalokban pedig nagy nyitottság mutatkozott arra, hogy megtanítsák nagyszüleiknek ezen eszközök használatát,

így az ügyféledukációhoz az ügyfeleink között is valódi partnerre találtunk, ez adta a kezdeményezés sikerét.

Kőszegi András: A mondás azt tartja, hogy nem lehet a vakot átsegíteni az úton, ha nem akar menni, és engem ez a helyzet is erre emlékeztet. Belekapaszkodunk a magyar vállalkozók kezébe, és tuszkoljuk át őket a digitalizációhoz vezető úton…

Bíró Pál: Én a magyar gazdaság számára a számok nyelvére szeretném lefordítani azt, amit már több kutatás is kimutatott:

a digitális gazdaságban Magyarországon 2030-ig van kb. 25 milliárd eurós potenciál

Bíró Pál

Ez csak akkor van ott, ha azokkal a lehetőségekkel élünk, amelyek itt vannak előttünk, de nem biztos, hogy megkapaszkodtunk bennük. Többek között ezért indítottuk el a Digitális Kereskedelmi Szövetséget (DKSZ), évek óta sikerrel dolgozunk együtt a Magyar Turizmus Ügynökséggel, alapítók vagyunk a Startup Hungary-ben és nagy büszkeség, hogy szakmai körökben elindított eredményes lobbitevékenységünk beérett, a kormányzat felismerte annak szükségét, hogy az angyalbefektetőktől származó tőke más jogi megítélést kell, hogy élvezzen ezekben a vállalkozásokban, ezzel adva új lökést a magyar start-up szcénának. Kell egy gazdaságfejlesztést támogató politikai akarat, kellenek a szakmai szervezetek, akik a magyarországi vállalkozók bevonásával együttesen akarnak tenni ezekért a célokért. Komplex és nagy munka a fontos üzenetek célba juttatása, de ez a már említett közel 8000 milliárd forint összeg csak akkor lesz hozzáférhető a magyar cégeknek, ha együtt tudunk fejlődni. A magyar vállalkozásoknak világosan kell látniuk a tekintetben, hogy mi az, amiben le vannak maradva és milyen konkrét lépéseket kell megtenniük ahhoz, hogy a digitális gazdaságban elérhető potenciálból eredményesen részesülhessenek.

Kőszegi András: Miért fektettek energiát abba, hogy bekapcsolódtok a vállalkozásfejlesztési programokba konkrét edukációs programokkal, amikor az általatok vezetett cégeknek nem konkrét célja az oktatási programok sikerre vitele?

Novák Péter: Elsőre tényleg tűnhet úgy, hogy öncélú oktatási tevékenységet végzünk mi is. Ez a HTTPool nevű cég, ahol én dolgozom egy Aleph nevű cégcsoport része, amely több mint 100 országban képviselünk különböző globális platformokat, közösségi médiasite-okat, hazánkban épp a Metát. Az alapítók felismerték, hogy a fejlett, illetve fejlődésben lévő piacok között van egy nagy tudásbeli különbség, és a globális technológiai szereplők nem tudnak kellő energiát és figyelmet fordítani a fejlődő piacok felhasználói edukációjára saját termékeik kapcsán, mint amennyit ezek az ügyfelek igényelnének. Épp ezért beékelődött egy közbenső szereplő, jelen esetben az Aleph, amely partneri segítséget nyújt a globális platformoknak abban, hogy ezt az edukációs feladatot átvállalja a fejlődő piacokon, ő lesz azért felelős, hogy elmondja a helyi vállalkozásoknak, hogy miként kell jobban használni ezeket a rendszereket. Nem csináljuk meg a feladatot a hirdetők vagy az ügynökségek helyett, de globális és régiós best practice-ek révén sokat tehetünk az alkalmazásokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért. Az általunk nyújtott tanácsadás az ügyfeleknek nem kerül semmibe, minket a Meta fizet, és emellett különösen nagy figyelmet fordítunk az Aleph digital ads-expert képzésre, vagyis digitális marketingeseket képezünk világszinten.

Tehát nem csak abban látjuk a feladatunkat, hogy a konkrét termékek értékesítéséhez kapcsolódva nyújtunk képzési szolgáltatást, de a cég a profitjából jelentős forrást áldoz a digitális marketing szakemberek képzésére is.

Bíró Pál: A horgászt kiküldhetjük horgászni egy tóhoz, ám ha nincs benne hal, biztosan nem lesz eredményes. Nekünk is érdekünk, hogy a vállalkozások tudjanak nőni, különben mi sem tudjuk értékesíteni a szolgáltatásainkat, de ugyanígy igaz ez Péterék vagy Tamásék esetében is. Kellenek olyan vállalkozások és olyan fogyasztók, akiknél megvan az a lehetőség, hogy ezekkel a szolgáltatásokkal tudjanak élni, ezek révén tudjanak nagyobb profitot realizálni.

szegedi Tamás: Amikor 3-4 évvel ezelőtt elindítottuk a Hello Business-t, akkor számunka a legfőbb cél az volt, hogy edukáljuk a hazai vállalkozói közösséget, hogy legyenek halak abban a bizonyos tóban, mert a Telekom is csak addig tud innovatív maradni, amíg van egy közösség, akik számára az innovatív tudás és eszközök értékesíthető.

Maga a kezdeményezés teljesen nonprofit célú volt tehát, mindenki szabadon (minden nemű regisztrációs díjtól mentesen) tudott csatlakozni egy közösséghez, ahol vannak szakértők, akik abban adtak tanácsot a KKV-knak, hogy miként tudják jobban kiépíteni a működésüket, hogyan tudják egyszerűsíteni és profitábilissé tenni a folyamataikat.

Ezekben élő esettanulmányokat dolgozunk fel, könnyű a tagoknak ezzel azonosulni, tudnak egymástól tanulni. Maguk ismerik fel, hogy mekkora jelentőséggel bír, hogy egy kis mezőgazdasági terméket előállító cég esetében arra a kérdésre, hogy a raktárban mennyi elérhető a termékből ma az a válasz, hogy 650‑700 db, akkor azt mondhatja, hogy ez a hibahatár nem olyan nagy volumen, de ilyen pontatlanság az adatokban páréves skálázásban, tízszeres volumennél is megmarad, akkor az nyilván egy egészen kézzelfogható probléma. Egy szinten túl a növekedés komoly akadálya, ha nem digitálisan és / vagy digitális eszközökkel megtámogatva végzi a cég a tevékenységét.

Kőszegi András: Kérlek, fogalmazzatok meg egy üzenetet, vagy útravalót, amit a képzésünk résztvevői magukkal vihetnek ebből a beszélgetésből.

Novák Péter: Gondoljunk csak arra, hogy majd’ ezer évvel ezelőtt a magyarok a hátrafelé nyilazó harcmodorral és a portyázással milyen eredményesek voltak – gondolok itt az anyagi javak megszerzésének ilyen innovatív módjára – a vállalkozó szellemű magyar csapatok külföldre mentek és hazahozták onnan a javakat és értékeket. Nyilván ez a gazdasági bűncselekmény napjainkban már nem ilyen elfogadott, de továbbra is támogatott lenne, hogy menjünk el más piacokra, szerezzük meg, hozzuk haza azt a tudást, amely ott megszerezhető.

Mostani magyar vállalkozók kevesebbet járnak ki portyázni, mint amennyire mi „meg vagyunk portyázva”.

Novák Péter

Bátorítsátok partnereiteket, sőt, akár versenytársaitokat is az exportra, hiszen a kinti „óceánban” nem fogjátok egymást akadályozni, de elindulhat az azonos mindset-tel rendelkező magyar cégek közötti kooperáció és tudástranszfer, és egyre többen lesznek, akik a 10 milliós piac helyett 3-400 milliós piacban fog tudni gondolkodni.

Szegedi Tamás: Nálunk nagyvállalati miliőben, ha valaki valami új technológiát akar meghonosítani, azért van nehéz helyzetben, mert bonyolult intézményi struktúrák között kell ennek a helyét megtalálni és hamar kijátsszák „ellene” az IT biztonsági kártyát. A siker útja, ha megtetszik az új eszközzel készített megoldás egy nagyobb vezetőnek, és rajta keresztül lesz egyre népszerűbb. Ilyen nehézsége nincs egy KKV-nek, így ők bátran bele tudnak vágni bármit kipróbálni. A tanulság tehát:

kezd el használni és tegyél minden nap annak érdekében, hogy másokat is bevonj.

Szegedi Tamás

Amit saját működésed javítására eredményesen tudsz használni, az berobbanthat olyan dolgokat, amely sokkal innovatívabb és előrehaladottabb digitalizáció fejlesztésekhez vezethet.

Bíró Pál: A DKSZ mentorprogramjára 1-2 hét alatt közel 50 jelentkező adta be a jelentkezését, amely jóval jobb eredmény, mint amire a tervezésnél számítottunk. Az összeállított short list alapján a Concorde MB Partners átfogó kockázatelemzés keretében értékeli, hogy melyek a cégek értéket növelő stratégiai képességei és melyek az értéket csökkentő üzleti kockázatok. Látván, hogy milyen aktivitás mutatkozik egy egyértelműen exportfókuszú mentorprogramra a digitális kereskedelmi ágazatban tevékenykedő magyar KKV-k körében, engem lelkesedéssel és bizakodással tölt el.

Vannak hazai sikersztorik az ágazatban, és azon dolgozunk, hogy még több ilyen legyen.

Bíró Pál