Közép-ázsiai üzleti lehetőségeink felfedezése
A keleti nyitás politikája farvizén egyre nagyobb hangsúllyal van jelen Közép-Ázsia, mint perspektivikus exportpiac a mai közbeszédben. Valóban van arra gazdasági potenciál a magyar vállalkozások számára vagy a vadregényes ismeretlen okozta illúzióval van dolgunk? Az Exportakadémia Képzési Központ kétnapos komplex képzése során kereste a fenti kérdésre a választ. A résztvevők rendkívül színes témakörök mentén tudták magukat egyre jobban beleásni, érintve a külpiaci működés szinte minden szegmensét.
A célpiaci tréningsorozatot immár negyedik alkalommal rendeztük meg hasonló elvek mentén, mind más-más térségre fókuszálva. Az első képzési napon a geopolitikai viszonyok értelmezésével kezdtünk, illetve az interkulturális sajátosságok kiemelése útján mutattuk be azokat a lehetséges üzleti tárgyalási fogásokat, amelyek a legeredményesebbek lehetnek, ha az adott képzés célpiacáról választunk partnert.
A képzés második napja szinte étlapszerűen, rendkívül szűkre szabott időkerettel ültette el a résztvevők gondolkodásában, hogy melyek azok a szempontok, amelyek meghatározhatják a cég működését az adott célpiacon. Megtudtuk, hogy miért fontos a szellemi tulajdon gazdasági szempontból, és miként tudjuk termékeinket jogi oltalmakkal „körbebástyázni” külföldön, és milyen módon lehetséges ehhez akár uniós forrást szerezni.
„A cégalapítás és egyéb jogi sajátosságok a türk államokban” előadás során esettanulmányok útján ismerhettük meg azokat a gyakori buktatókat, amelyekkel szemben érdemes felvértezni magunkat egy teljesen idegen jogrendszerben történő működés megkezdése előtt.
Az EXIM Bank igazgatója bemutatta azokat az elérhető finanszírozási konstrukciókat, amely segítheti a vállalkozásokat. Mindezt jól kiegészítette az OTP Bank kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatáról szóló prezentációja. Az OTP előadása abból a szempontból is rendkívül aktuális, hogy
egy felvásárlási folyamat végén járnak: az ötödik legnagyobb bank az OTP tulajdonába került Üzbegisztánban.
Gondoljunk csak bele, hogy micsoda versenyelőny más európai vállalkozásokkal szemben, hogy egyes banki műveleteket egy hazai hátterű banknál tehetik, hiába fekszik Taskent 4000 km-re Budapesttől!
A külgazdasági attasé hálózat türk államokban dolgozó szakértői az online térből kapcsolódtak be képzésünkbe, és
bemutatták azokat a perspektivikus területeket, érveket és ellenérveket, amely a térségben történő beruházásokra vagy exportra leginkább jellemzők
(pl.: elgondolkodtató volt az a kimutatás, miszerint egy energia-intenzív gyártási folyamat szempontjából mekkora jelentősége lehet annak a körülménynek, hogy Kazahsztánban a hazai ár harmadát alig érik el az energiahordozók és a villamos energiára vonatkozó költségek).
A délutáni szekcióban a Türk Államok Szervezte Képviseleti Iroda részéről Dr. Hóvári János nagykövet mutatta be a TÁSZ szervezetét, illetve hazánkba akkreditált diplomatákat, akik kortes beszédükben emelték ki országuk olyan adottságait, amelyek vonzóvá tehetik a magyar KKV-k számára.
A képzési nap zárásaként olyan kezdeményezésekről, sikeres projektekről (vagy épp rendkívüli körülményekről, amelyek meghiúsították ezeket), hallhattak a résztvevők egy-egy rövid beszámolót, amelynek legfőbb értékét éppen az jelentette, hogy maguk a cégek vezetői osztották meg tapasztalataikat. Hálás köszönetünket fejezzük ki ezúton is Rex-San Kft., ELWA Kft., ArchEnerg Klaszter és a Globália Kft. vezetőjének, hogy elfogadták a felkérésünket és saját történetükkel inspirálták a képzésen résztvevőinket.
Nem tudjuk, hogy a 41 résztvevő közül hányan fordulnak Közép-Ázsia irányába, de azt biztosan elmondhatjuk, hogy mindannyian hasznos kapcsolatokkal, és sokrétű információval távoztunk a második napot záró borkóstolóról, amelyet a festői Ybl Villa teraszán fogyaszthattunk el.
Ha a képzésünk felkeltette az érdeklődését, regisztrálna hasonló képzési alkalomra, kérjük keresse Fülöp Krisztián kollégánkat.
